Hogyan nevelte Orbán Győző a család legnagyobb fiát? Milyen viszonya volt Orbán Viktornak a nála pár évvel idősebb Simicska Lajossal, akivel egy iskolába járt? Milyen hatással volt rá Lévai Anikó? Ezekre a kérdésekre ad választ a hvg360 dokumentumfilm-sorozatának első része, a Kicsoda Orbán Viktor? szerdai epizódja.
Nem igazán látszik, hogy a kulturális kérdések központi szerepet játszanának az ellenzék politikájában, hiszen ezekkel nem lehet nyerni. Hiller István és Bozóki András viszont feltűnt a lehetséges miniszterjelöltek között.
Mivel a sport is a kultúra része és a foci is művészet, a járványveszély alatt együtt kellene szerepeltetni a futballistákat más művészeti ágak képviselőivel - javasolja a kormánynak a volt kulturális miniszter a HVG-nek írt véleménycikkében. Bozóki András szerint így nemcsak a zenészek juthatnának fellépési lehetőséghez, hanem kiszolgálhatnák a kormány propagandacéljait is.
Tíz éves a Nemzeti Együttműködés Rendszere, amit a CEU politológus professzorával, Bozóki Andrással beszéltünk át, aki először fogalmazta meg, hogy a rendszer nem más, mint kívülről korlátozott hibrid rezsim. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.
A post-truth korában a politológia nagy kérdése, hogy demokráciák-e még azok a rendszerek, amelyeket az elmúlt évtizedekben demokráciákként könyveltünk el. Ha igen, átmentek-e valamilyen változáson, ha nem, miért nem – illetve akkor milyen berendezkedésű az adott ország. Igaz ez a fogalmi útelágazódás Magyarországra is, különösen a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Ugyanis Orbán maga sem liberális demokráciaként határozza meg rendszerét. De az akkor micsoda?
Mondd, miért? A 2018-as választásokon érdekelt politikusokat és kívülálló megfigyelőket is megkérdeztünk arról, hogyan érezték magukat tavaly április 8-án, és mit gondolnak egy évvel később, mi volt a döntő oka a végeredmény kialakulásának. Ahogy a klasszikus mondaná: és ezt így hogy?
Összeült három rendszerváltó politikus a rendszerváltás után harminc évvel, hogy hátra, majd előre is nézzenek. Magyar Bálint eljutott odáig, hogy ha „szaros a gatya, le kell váltani”, nem kell megvárni, míg kitisztul a fenék.
A politológus-professzor szerint Horthy és Kádár is elárult valamit, ráadásul ugyanazt. Korábbi meggyőződésüket. Horthy Miklós a királyt, Kádár János a forradalmat, Orbán Viktor pedig a rendszerváltást.
Van szólásszabadság, csak korlátozott. A mindenható állam megszemélyesítője a miniszterelnök. Kialakult egy új korporativizmus, melyben a kormánynak saját civiljei vannak (CÖF), saját művészei, saját kereskedelmi lánca, és így tovább. Bozóki András volt kultuszminiszter a civil társadalom fejlődéséről beszélt a CEU konferenciáján. A politológus szerint a NGO-k pótolják jelenleg az ellenzéket, míg a politikusok amatőrnek tekintik a civileket.
A Fidesz nyers osztálypolitikát űz, amelyben a privilegizált csoportoknak még kedvezőbb helyzetet teremt a szegények és a lecsúszók kárára – véli Bozóki András politológus. A nemzeti és multiostorozó retorika csak látszat, pántlika, hogy így-úgy elfedje a neokonzervatív nyomulást.
Ma is tovább élnek a régi struktúrák, a nemzetbiztonság mai módszerei nem sokban különböznek a Kádár-, a Rákosi- és a Horthy-korszak metódusaitól, de még a Velencei Köztársaság is környezettanulmányokkal kezdte az ügynökök beszervezését – hangzott el az OSA Archívum szerdai sajtóbeszélgetésén.
Retkes Attiláról, az SZDSZ demokratikusan megválasztott új elnökéről hirtelen „kiderült”, hogy „nyeglén fogalmaz”, az elmúlt időszak hibái miatt tett bocsánatkérésével az ellenfelek vádjait „böfögi vissza”, valamint „antiszemita toposzokat” ad elő. De nem ezeket a méltatlan megnyilatkozásokat kívánom elemezni, hanem a liberális párt mélyrepülésének szerkezeti okait.
A kiskunlacházi polgármester szerint kemény kézre van szükség az erőszakos megnyilvánulások visszaszorítására. Megoldásként azt tervezi, hogy elküldi a településről a problémás "csoportokat", s felszólította a helyi romákat, hogy "30 napon belül hozzák létre saját képviseleti szervüket".
A hazai szélsőjobb rendezvényei, figurái, szóhasználata nap mint nap beszédtémát szolgáltatnak, miközben radikális baloldaliakkal, anarchistákkal vagy éppen punkokkal csak filmklubokban és fesztiválokon találkozhatunk. Marx Tőkéje újra nagyon fogy Németországban, de nem nálunk.
Gyurcsány Ferenc© Müller JuditGyurcsány Ferenc (44 éves) miniszterelnök hatalomra jutásával az egykori...
Ilyen hitelességi szinten álló ellenzéki pártokkal, ilyen pártállami rendszerben, ilyen külpolitikai helyzetben nem lehetett legyőzni a Fideszt - mondta a hvg360-nak adott interjúban Bozóki András politológus, szociológus, a CEU professzora. Bozóki szerint ha ezek a kondíciók változatlanok maradnak, akkor kimondható, hogy három év múlva sem lehet legyőzni, hosszabb távra viszont nincs értelme jósolni, mert a radikális átalakulások váratlanul jönnek, láttunk már állampártot összedőlni.
Hatalomról, kultúráról beszélt a CEU egyetemi tanára egy interjúban.
A magyar populisták – a Fidesz-szavazóknak és a Jobbik támogatóinak – egyik vágyott aranykora az 1980-as évek, derül ki egy friss tanulmányból. A populisták ráadásul megtanulták, hogyan tudnak hatalmon maradni: elmossák a valódi és hamis hírek közötti határvonalat. Az sem baj, ha a vezér korrupt, csak karizmatikus legyen.
A kultúrával nem lehet szavazatokat szerezni, a kultúra helyébe a sport lépett – a volt szocialista kultuszminiszter szerint ezért nem érdekli a kormányfőt ez a terület. Orbán Viktor volt szakállamtitkára viszont – bár saját bevallása szerint nem beszélhet szabadon – kifejtette, így is többet költ a költségvetés kultúrára, mint amennyit elbír.
Többek között a Jobbik pénzügyi hátteréről érdeklődött a Népszabadság értesülése szerint az amerikai külügyminisztérium és a CIA mintegy negyven megjelent munkatársa egy olyan szimpóziumon, amelyre a nyilvánosság kizárása mellett került sor egy Washington melletti előváros jellegtelen irodaházában, közel a Központi Hírszerző Ügynökség székhelyéhez.
